Kála, Calla

A kála az orchidea után a második legelegánsabb virágunk. Nem véletlen, hogy még ma is a menyasszonyi csokrok egyik fő virága. A régi esküvői csokrok egyik virága a hófehér nagy Kála volt. Ez ma sincs másképp, de ma már a kisebb színes Holland Kálát a zantedeschia –t használjuk.

Küldj kála csokrot Kedvesednek, Édesanyádnak!

Szeptembertől áprilisig találhatóak az üzletben, az import terméke az év minden napján megtalálható. Friss és vásárolható a virág, ha tölcsére sima egészséges, ha porzója nem látható, ha szára világoszöld, szárvég metszése fehéres zöld.  Túlérett a virág, ha tölcsére elöregedett, besárgult, porzója látható, szára sárgászöld. Színei: fehér, import szállítmányból: krém, citrom, narancs, bordó, barack, lila, fehér. Speciális jellemzője, hogy szárvég metszésekor a növényből származó nyálka foltot hagy a textílián. A Kála tejnedve mérgező. A felszívatáskor a szárvégét keresztbe kell bemetszeni, mert vízigényes a növény.
Felhasználása a virágkötészetben alkalmi csokor, klasszikus kötészet, esküvő, kegyelet, térdekoráció.

 

A kála gondozása:

A kálának szüksége van legalább 2 hónapnyi pihenési időszakra a kivirágzásához. Tanácsos, hogy ez a periódus július-augusztus legyen, hiszen így az év nagy részében virágzik. A pihenés mélyebb, ha a levelek elszáradnak és leesnek. Az első virágok csak 3 hónappal a pihenés megszakítása után jelennek meg. A pihentetést nyáron kell elvégezni, az öntözés ritkításával, majd teljes megszüntetésével. Ha télen végezzük el, akkor csökkenteni kell a hőmérsékletet 8-10 °C-ra, és az öntözéseket szintén a minimálisra redukálni.

A kála melegigénye a fajtájától függ. A Zantedeschia aethiopica például jól tűri a hidegebb helyeket (12-15 °C), ezzel szemben a többi fajtának szüksége van a melegre (20-22 °C). A nyár ideje alatt a kálának árnyékra és sok öntözésre van szüksége. Jobban kedveli az agyagos, homokos, humuszban gazdag talajt.

A kála szaporitása: A kálát a gyökér szétválasztásával lehet szaporítani, a pihentetés végeztével. A többi faj egyszerűen magokkal szaporodik.

Rendszeresen kell öntözni a vegetáció időszakának az elején és a végén. A virágok megjelenése után a cserépben lévő földre kell önteni a vizet. Nem előnyös, ha magát a virágot és a leveleket is öntözzük, mivel foltok jelenhetnek meg rajta.

A megtermékenyítés kéthavonta esedékes a vegetáció és a virágzás idején. Az árnyékolás elengedhetetlen tavasszal és nyáron. A leveleket akkor kell ritkítani, ha már nagyon dúsak. Ilyenkor a levelek felét el lehet távolítani. A cserepet szükség esetén ki kell nagyobbra cserélni.

 

Kála fajták

Zantedeschia aethiopica: Rövid és kemény a gyöktörzse, amelyből indulnak a nagy, csillogó világoszöld színű különleges szépségű levelek. A szára szintén kemény és 50-100 cm magasra nő. A szár hegyén található a csavart, hengeres fehér virágzat. Egyedi eleganciával rendelkező levélbokrokat és virágokat formál.

Zantedeschia albomaculata: Gumóval rendelkezik. Hegyes, lándzsa-alakú levelén körkörösen fehér foltok találhatóak. A virágzata valamivel kisebb, fehér, a tövénél zöld színezéssel.

Zantedeschia elliottiana: Gumóval rendelkezik, ovális levelekkel és sárga, rózsaszín vagy lila virággal.

Zantedeschia rehmanii: Gumóval rendelkezik, lándzsa-alakú levekkel, rózsaszín vagy lila virággal.

A kála betegségei és kártevői:

1. A gyökerek elderesedése (Thielaviopsis basicola): A földben megtámadja a gyengébb növények gyökereit. Ha a földet folyamatosan porhanyítjuk, a támadás veszélye nem áll fenn. A betegségre jellemző, hogy a levelek, főleg az öregebbek, elfonnyadnak, könnyen téphetővé válnak és a virág növekedése leáll.

2. A szürke rothadás (Botrys cinerea): A kocsány, később a virágok és a levelek rothadásával jelenik meg. A bimbók nem nyílnak ki, hanem elszáradnak. Általában a betegség télen terjed könnyen.

3. Elfonnyadás (Fusarium oxysporum): Ez a megbetegedés a tavasz beköszöntével jelenik meg. A fiatal levelek és rügyek megsárgulnak.

4. Takácsatka (Tetranychus urticae): Károsítja a levél alsó epidermáját és eldeformálja. A támadás erősségétől függően a növények megállnak a fejlődésben, vagy teljesen elszáradnak.

5. Levéltetű (Myzus perdicae): Szívják a leveleket és a virágrügyeket.